Nem megy ez a világmegváltás

Címkék

, , , , ,

kicsiny-balazs-winterreise

Kicsiny Balázs: Winterreise (2005)

Hozzávalók:

  • 2 tetszőleges pozícióba rendezhető, életnagyságú bábu
  • 2 papi ruha
  • 2 vívómaszk
  • 1 pár síléc
  • 1 pár troli-áramszedő
  • 2 villanykörte
  • 4 kegytárgy – legjobb a hármas kereszt
  • néhány méternyi pózna
  • és persze egy kellően nagy belső tér.

Szereld össze a hozzávalókat a képen látható módon. Fontos, hogy minél hétköznapibb, könnyen felismerhető tárgyakat használj az installációdhoz, hogy minél több képzettársítást beindíthass a látogatókban. A művészeti értékhez csak hozzáad, ha ezek a tárgyak szokatlan párosításban szerepelnek, egymástól teljesen távoli fogalomkörökből, illetve ha a megszokottól eltérő funkciót kapnak a kompozícióban.

Ha a két figurát ugyanarra a sílécre állítod, de egymásnak háttal, komikus hatást kelthet az utalás az egyházi szereplők igyekezetére, amit leginkább a másik, hozzá minden vonásában hasonló egyházi szereplő akadályoz. Így a síléc, ami egyébként a mozgást, gyorsabb haladást elősegítené, csak blokkoló tényezővé válik, és a trolit működtető áramszedő szintén: paralel helyzetből keresztbe fordítva nemcsak összeköti, de meg is akadályozza őket, mindezt a szimbolikus kereszt formájában. Lehet, hogy a vallás vagy az egyház itt amellett, hogy összetart, a konfliktus fő okozója és a haladás gátja is? A káoszt erősíti, hogy szerencsétlen papok zavarukban fejjel lefelé tartják a pápai kereszteket – egyébként tök határozottan, eltökélten, mintha teljesen tudatában lennének, hogy mit akarnak.

A tudást szemlélteti a fejük helyén lévő világító villanykörte is, ami – már a legkorábbi képregény- és rajzfilmélményeinkből evidens – a megvilágosodást, a hirtelen eszünkbe jutó megváltó ötletet jelképezi. Bár ebből a világosságból nem sok szűrődik át a vívómaszkon, ami viszont jótékonyan azt is eltakarja, hogy a szereplők feje, agya és arca hiányzik. Tehát mondhatni ész nélkül kergetik a céljaikat, amit ők talán tudnak, hogy micsoda, de bármilyen külső szemlélő számára teljesen értelmetlennek tűnik. Még ahhoz is töketlenek, hogy ha már felvették a vívómaszkot, legalább tisztességesen szembeforduljanak egymással és úgy küzdjenek meg! Akkor viszont uzsgyi, az viszont az említett tényezők miatt nem lehetséges. Így válnak a tárgyak a haladás elősegítőiből annak béklyóivá.

Na, jól összekevered az egészet, és hagyod leülepedni a befogadó elméjében. Kis szerencsével (na meg néhány egyéb installációval, és egy jól eltalált koncepcióval, de ehhez már nem kapsz útmutatót, innen már ugye megy magadtól is) akár a Velencei Biennáléra is kijuthatsz vele – a siker garantált!

Semmiből születik minden

Címkék

, , , ,

yves-klein-ant-74

Yves Klein: ANT 74

Neeem, ezek nem rákolló-lábú Miki egerek, csak XX. századi művészet már megint. Ráadásul az antropometria mint festészeti módszer (azaz a test ecsetként való használata, és az arra kent festékkel lenyomat keltése a vásznon vagy falon) és a performanszművészet kezdete. Érdekes kérdés lehet, hogy ha egy képzőművészeti műalkotás egy performansz keretén belül születik, akkor nem veszít-e az értékéből önálló kiállítási tárgyként, hiszen a befogadás számos eleme eltűnt és soha többé nem reprodukálható (pl. a művész halála miatt). Ehhez képest Yves Klein művei, köztük az antropometriák is, a mai napig is csillagászati árakon találnak új gazdára, amit sokkal inkább magyarázhat a sznobizmus, mint az, hogy show nélkül is ugyanolyan magas a művészeti értékük.

Ezek az előadások beszámolók szerint egészen hipnotikus hatásúak voltak, résztvevői meditatív állapotba kerültek az esemény végére. Rendszerint úgy zajlottak, hogy Klein színpadra hívta a meztelen modelleket, felkérte őket, hogy kenjék be a testüket az általa fémjelezett IKB kék festékkel, majd az általa kiadott utasítások alapján hagyjanak nyomot a vásznon. Közben egy zenekar a szintén általa komponált Monoton Szimfóniát játszotta, ami egy 20 percig kitartott hangból, és utána 20 perc néma csöndből állt. A 20 perces csönd végére az öltönyös úriemberek és kosztümös úrinők teljesen ellazult zen állapotban bámulták a maszatos, pucér jónőket és a semmiből megszületett művet.

Így nézett ki egy antropometrikus mű létrehozása:

Modelljeit “élő ecseteknek” nevezte, emiatt sokan kritizálták is, hogy tárgyiasítja a női testet. A modellek saját elmondása szerint ez sokkal inkább egy közös alkotófolyamat volt, ahol nekik is kivételesen nagy részük volt a mű létrehozásában, akkor is, ha az alkotó zseni és az ötletgazda egyértelműen Klein volt.

yves-klein-ant-63

ANT 63

A fenti képhez látható módon Klein sokszor festékszóróval körbe is fújta a lányokat, de olyan is volt, hogy arra kérte őket, hogy egymást húzzák végig a földön, vagy hogy először csak nedves testüket nyomják a vászonhoz, amit ő ezután lángszóróval lefújt – így az a felület kevésbé égett meg, mint a száraz részek. Közben persze egy tűzoltó is lesben állt, hogy szükség esetén lecsaphasson a palackjával (a videó második része ezt a folyamatot mutatja be).

yves-klein-ant-8.png

ANT 8

Az inspiráció az antropometriák létrehozásához egyrészt a dzsúdóból ered, Kleinnek ugyanis tetszett, ahogy a földre eső test nyomot hagy a tatamin. Másik inspirációja szintén Japánból származik és szintén küzdelemmel kapcsolatos, bár súlyosabb élmény: Hirosima és Nagaszaki, ahol az égett testek hagytak ilyen nyomot a földben az atombombák után. Klein számára meghatározó élmény volt a hidegháború is, és műveivel részben az atombombák újbóli bevetése ellen tiltakozott – egyelőre sikeresen, ugyanis azóta is kizárólag ekkor használták fel őket háborús célokra.

Nem kép, kék

Címkék

, , , ,

yves-klein-untitled-sponge

Yves Klein: Cím nélküli szivacsdombormű (RE 40)

Egy fazon vesz egy mezei festőhengert meg kék festéket az OBI-ból, bekeni a falat, aztán kiakad, ha leszobafestőzik. Ja, ez nem vicc, csak a pop art francia változatának (nouveau réalisme) megalapítójáról van szó, és a XX. századi festészet egyik legradikálisabb figurája művészetét összegeztem egy mondatban. Felfedezett egy új színárnyalatot, mint pár hónapja egy indiai tudós, bár nem sajátította ki magának kizárólagos használatra, mint szintén pár hónapja a másik indiai tag (Anish Kapoor), viszont az egész életművét az ultramarinkék és/vagy az üresség témájának szentelte. olvasásának folytatása

Sosincs vége

Címkék

, , , ,

societe-realiste-sztalinvaros-vege

Société Réaliste: Sztálinváros vége (2011)

Már kezdtem volna elemezni, aztán rájöttem, hogy teljesen fölösleges, annyira beszédes és tipikus és emblematikus. Főleg ha körülbelül ismerjük a francia-magyar művészduó munkásságát, akik előszeretettel forgatnak ki nemzeti, politikai szimbólumokat, vagy épp gazdasági és történelmi dokumentumokat, így ironizálva azok addig evidensnek vett jelentését. olvasásának folytatása

Száguldás, Porsche-szerelem, száguldás

Címkék

, , , ,

Henri de Toulouse-Lautrec: Az autóvezető (1896)

Ki tudta, hogy a máig is legfontosabb státusszimbólum első művészi ábrázolása épp Toulouse-Lautrectől származik? Már ha nem beszélünk az autó megjelenése előtti, egészen pontos és realisztikus víziókról, elsősorban Leonardo da Vinci és Dürer keze által. olvasásának folytatása

A meglévő képzettársításokon túl – újraértelmezett objektumok

Címkék

, , , ,

Bernd és Hilla Becher: Víztornyok (1980)

Már nem létező épületek, már nem létező művészek által megörökítve (Hilla két hete halt meg), halhatatlan sorozatokon. A pár 1959-től kezdte fotózni a háború után egyre fogyatkozó ipari épületeket a német Ruhr-vidéken, hogy némi nosztalgiával emléket állítsanak gyerekkoruk monumentális létesítményeinek – Atget-hoz hasonlóan, aki a századfordulón Párizs felújítás előtt álló negyedeivel tette ugyanezt. olvasásának folytatása

Van is meg nem is

Címkék

, , , ,

James Turrell: Roden Crater (1974-?)

Nincs itt semmi látnivaló – talán nem is lesz. Az amerikai művész 1977-ben vett egy telket a Grand Canyon közepén, egy kihunyt tűzhányó körül, hogy megvalósíthassa nagyszabású művét, egy  obszervatóriumot – nem kevesebb, mint 20 millió dollárból. A nagyvonalú támogatások ellenére a teljes megvalósításhoz szükséges összeg még mindig nem gyűlt össze, úgyhogy addig marhákat tenyészt a környező farmon. Így legalább banki kölcsönt is felvehet a földre, mert valamiért a kráterek műalkotáskénti felhasználására még nem dolgoztak ki külön kategóriát. Turrell 72 éves, emiatt igen kérdéses, megvalósul-e egyáltalán valaha akármi is. olvasásának folytatása

Nem szép, de ugyanúgy kegyetlen

Címkék

, , , ,

Antoni Tápies: Diana (1973)

Diana (Artemisz) a görög/római mitológia szerint gyönyörű, viszont nemcsak szűz, de harcos amazon is – nem véletlen, hogy a vadászat istennője. Aktaeon bűne az volt, hogy vadászat közben véletlenül meglátta Dianát meztelenül fürdés közben, amire az istennő annyira kiakadt, hogy szarvassá változtatta a srácot, akit nem sokkal később a saját kopói téptek szét, mert nem ismerték fel a gazdájukat. Rosszkor rossz helyen. Évszázadokig népszerű művészeti téma volt, főleg a reneszánszban. olvasásának folytatása