Címkék

, , , ,

koveshazi_kalmar_elza_-_tancolo_fiu

Kövesházi Kalmár Elza: Táncoló fiú (1909 k.)

Egy magyar művész, aki akár be is kerülhetett volna a Klimt köré csoportosuló, nyitottságáról és demokratikusságáról híres Secessionba, ha nem lett volna nő – azért a nyitottságnak is vannak határai. Bár kiállíthatott az egyik tárlatukon, mint ahogy más nemzetközi és magyar kiállításokon is sikerrel szerepelt. (A siker mércéje az ő esetében sem az anyagi jólét volt, művészeti tevékenysége mellett sírköveket készített, kitanulta az ortopéd cipészetet, de még az I. világháborúban is szolgált Albániában és Montenegróban a fronton nővérként. Valószínűleg az ő karrierjén is hatalmasat dobott volna, ha nem nőnek születik.)

Kövesházi Kalmár Elza táncos témájú szobrai egészen ritmikusak, lendületesek, érződik rajtuk, hogy a művésznő nem csak inspirációt, hanem újfajta szemléletet is merít a táncművészetből. Nagyon szépen megragadja a táncoló fiú pillanatnyi mozdulatát, ahogy az éppen ráhelyezi a testsúlyát a jobb lábára, majd fordul is tovább – mintha csak valami koreográfia-tanulmány lenne. Közben ugyanúgy ügyel a kompozícióra is – ahogy a fiú teste csípőnél elcsavarodik, középen egyfajta metszéspont keletkezik, ahol az elforduló tengelyek találkoznak. Tehát amilyen illékonynak és dinamikusnak tűnik, annyira pontosan meg van szerkesztve kompozíciós és geometriai szempontból is.

Elnézve, hogy K. K. Elzának mennyire sikerült megragadnia a tánc ritmusát és lényegét, biztos vagyok benne, hogy nem csak nézni szerette, hanem maga is táncolt. Mindenesetre merész szín- és formavilágú kosztümöket dokumentáltan tervezett:

Legnagyobb hatással művészetére Isadora Duncan budapesti előadása volt, aki tulajdonképpen a modern tánc megalapítója. Innentől kezdve a mozgásművészet mint irányzat egyenesen berobbant a köztudatba, és hatalmas divat lett – hatása talán az utóbbi évtizedek jógamániájához hasonlítható. Nem csoda, hogy a képzőművészetben nem csak K. K. Elza alkotásain köszön vissza a tánc mint téma, gondoljunk csak például Matisse Tánc című képére:

A modern táncosok a sokáig egyeduralkodó balettnak mutattak be azzal, hogy kijelentették, hogy amit az ember a testével csinál ahhoz, hogy a balettmozdulatokat meg tudja csinálni, az természetellenes és brutális. Ők ehelyett ergonomikus, természetes, sokszor személyre elemeket vittek be a táncba, sőt, innen indult meg az egészségmegőrző torna, a munkahelyi gyakorlatok, a terhestorna és a gyógytorna máig is virágzó karrierje is. (További érdekességek a műfajról az Artmagazinban.) Arról nem is beszélve, hogy a határozott és újító szellemű, elméletileg is képzett táncosnőknek köszönhetően sikerült újabb fejlődéseket elérni a női egyenjogúság terén.

Reklámok