Címkék

, , ,

Stefano Cernotto: Alexandriai Szent Katalin (1530-as évek)

Jó nő, csak sajnos ő is Jézusba volt belezúgva – annak halála után bő 300 évvel. Nincs abban semmi abnormális, mindannyian voltunk már megőrülve az aktuális kedvenc sztárunkért, csak Katalinnak még jobb volt, mert Jézus meg is jelent neki, sőt, a látomás szerint feleségül is vette. Nekem sosem jelent meg Kurt Cobain, pedig akkor még tíz éve sem halt meg. 

Talán annyira azért nem vettem volna komolyan Kurt iránti szerelmemet, hogy miután a látomásomban összeházasodunk, elkezdem a szomszédságban a Nirvana-vallást (nem a buddhizmust) terjeszteni. Mint ahogy Szent Katalin, az alexandriai király lánya is tette, amiből még mindig nem lett volna komolyabb ügy, ha nem térít meg akkora tömegeket, hogy az már a római császárnak is szemet szúrjon. Gyorsan kerékbe is törette, viszont Katalin helyett a kerék tört szét, úgyhogy legközelebb biztosra ment és lefejeztette. Vizuális összefoglalója a történetnek Giovanni dal Ponte művén, ami egyébként a Szépművészeti gyűjteményében található:

(Középen a házasság, a predellákon a kerék, lefejezés, satöbbi.)

Katalin élete történetének megfelelően láthatjuk a fenti képen is a fő attribútumait, a pálmaágat, ami a mártíromság jele, és a kereket, a kerékbetörés miatt (utóbbi a lenti képen is trükkösen el lett rejtve, a ruhája mögül kikandikál). A reneszánsz ruha és környezet ne zavarjon senkit, ez általános volt ebben a korban, de még később is, hogy a bibliai jeleneteket és alakokat a kor divatja szerint, kortárs környezetben mutatták be.

A velencei mesterről, Stefano Cernottóról nagyon keveset tudunk, azon kívül, hogy Tiziano tanítványa volt, akinek hagyományát ő is követte. Van egy rövid bejegyzés róla a horvát Wikipédián, ami annak ellenére, hogy Cernotto horvát születésű, igencsak vékonyka. Pedig egyáltalán nem jelentéktelen művészről van szó, csak szegénynek összesen négy műve maradt fenn, így kevésbé tartják számon. Hacsak nem produkál valami aukciós csodát – mint például két éve, amikor felfedezték, hogy ezt a Szent Katalin képet is ő festette. A magyar média kissé felkapta a hírt, amikor kiderült, hogy egy aukción pár millió forintért elkelt, jelentéktelennek tűnő, rossz állapotban lévő ismeretlen festő műve valójában nemcsak egész jól restaurálható, de nem is ismeretlen. Miután a szerzőiség kiderült, egy brit aukciósház kétmillió fontra (kb. 708 millió forint) becsülte a képet, nemcsak mert kiemelkedő színvonalú, hanem igazi ritkaság is. Tehát a műkereskedő kissé dörzsöltebb volt, mint száz éve Pulszky.

Tanulság: a műtárgybiznisz hatalmas befektetés, csak érzék kell hozzá (meg más is). Holnap én is veszek valamit, vagy legalábbis letöltöm a netről.

Advertisements