Címkék

, , ,

Richard Serra: Hajlított ív (1981)

Többé-kevésbé egybehangzóan a legnagyobb minimalista művésznek, egyesek a legnagyobb kortárs művésznek tartják, viszont abban is a legtöbben egyetértenek, hogy Serra kompromisszumképtelen és enyhén szólva nehéz természetű. When he calls someone a motherfucker, it doesn’t help, of course – but he rarely does that without a reason (“Természetesen nem segít, ha valakit elküld a kurva anyjába, de ritkán teszi ok nélkül.”) – említette egy ismerőse Serra tárgyalástechnikájával kapcsolatban.

Ezt a hajlított íves (Tilted Arc) szobrot a kormány rendelte a művésztől, és az alkotás minden fázisában jóváhagyta, azonban a sztori igen drámaian végződött, ugyanis a közfelháborodás miatt el kellett távolítani a helyszínről, Serra meg jól berágott mindenkire. Már maga az épület is meglehetősen lehangoló, a benne dolgozó alkalmazottaknak viszont az már sok volt, hogy onnan ki-be járkálva ilyen frontálisan szembesüljenek a művészettel (ha már valahogy). Még mindig nem száműzték volna, ha nem lép a színre egy szintén ott dolgozó bíró, aki vehemens kampányba fog a műalkotás ellen (illetve az ő szavaival: “rozsdás acélfal”, ami “meggyalázta” a teret).

Ezután a megrendelő kormányügynökség közgyűlést hirdetett, amin kb. ugyanannyian és ugyanolyan szenvedélyesen szólaltak fel a szobor ellen és mellett. Végül az áthelyezés mellett döntöttek, amire Serra 30 millió dolláros pert indított az ügynökség ellen szerződésszegésért. A pert elvesztette, és az egész ügyet a mai napig is cserbenhagyásként és a művészi karrierje egyik mélypontjaként tartja számon. Szegény, azóta csak a világ szinte minden nagyobb múzeumában vannak kiállítva művei, és azóta csak nagyon szigorú feltételekkel ír alá megrendelési szerződést, amelyben a megrendelőnek először 50.000 dollár előleget kell fizetni, majd a kész műért néhány milliót, az installálási és szállítási költségeket nem számítva.

Reklámok