Címkék

, , ,

Yayoi Kusama - Pumpkins, Gagosian Gallery, 2009

Yayoi Kusama: Dísztökök (2009)

Ha be szeretnénk sorolni valamilyen művészeti stílusba vagy mozgalomba, igen könnyű/nehéz dolgunk van: konceptuális művészet, feminizmus, minimalizmus, szürrealizmus, Art Brut, pop art, absztrakt expresszionizmus – önéletrajzi, pszichológiai és szexuális tartalommal. Emellett költő, író, filmművész, divattervező. Csak. Mi mindenre jó, ha valaki végigéli a művészetileg (is) nem kicsit mozgalmas XX. századot. És 85 éves és még mindig aktív. Én akkor ismertem meg, amikor ötévesen a Velencei Biennálén egy ilyen kis sárga fatököt a kezembe nyomtak, és az aljára volt írva a neve(remélem, saját kezűleg):

Ezután a ’93-as Biennálé után készített egy ugyanilyen tököt, csak hatalmas verzióban, ami innentől az ő alteregójaként vagy önarcképeként szolgált. Még verset is írt a tökökről, amit itt fel is olvas nekünk:

Ha arra gondolunk, hogy tök = önarckép, elsőre valószínűleg egy nem túl hízelgő szó jut eszünkbe, a tökfej. Vagy az, hogy egyszerű, mint egy tök. Kusama viszont egészen máshogy látja ezt, már szakrális jelentésekkel ruházza fel a tököket, amit a fenti versében szépen meg is fogalmaz.

Bár a kis fatök még aranyos, meg vidámnak is nevezhetjük, a nagyobb installációi kapcsán már nehezebben jut a vidámság és könnyedség az eszembe. Ha belépnénk egy ilyen tiritarka pöttyös szobába, minimum nyomasztó lenne. Egyébként maga a művész sem vidám, évtizedek óta depresszióval és egyéb mentális problémákkal küzd, és 1977-től 2012-ig egy tokiói pszichiátriai klinikán élt, ahova saját elhatározásából költözött be. Most New Yorkban él, és művei a legtöbb pénzért kelnek el az élő női művészek közül.

Reklámok