Címkék

, , , , , , , ,

Klimt: Fakultásképek (Orvostudomány, Jog és Filozófia) (1900-1907)

Most nem fogok ilyen patetikus Örök Igazságokat mondogatni, de rövidtávon többnyire a középszerű művészek sikeresek – aki más, nevezzük alternatívnak vagy progresszívnek, az számíthat arra, hogy meg kell vívnia a maga véres csatáit, amíg végre elfogadják (ha egyáltalán megéli). Az impresszionistákon kívül így jártak például a Secession tagjai is. Ja, és senki ne higgye azt, hogy ma már toleránsabbak az emberek, a legtöbben az elmúlt 100 év alkotásai láttán néznek hülyén, mert „nem szép” meg „érthetetlen”. Na, hát nekik küldöm szeretettel ezt a könnyen érthető, szép és régi képet:

Viszont Klimtet a Bécsi Egyetem megbízta arra, hogy készítse el ezt a három festményt az egyetem nagycsarnokának falára, miután megnyerte a párizsi világkiállítást – ez azért nem a hanyagolt művész tipikus sztorija, nem? Igen, eddig jó. A már egészen toleráns párizsiakkal ellentétben az osztrák közönség viszont már nem volt olyan befogadó. Amint meglátták a kész képeket, azonnal visszavonták a megrendelést, és egy megbízhatóan átlagos akadémikus festőre bízták azt.

Klimtet pedig eljárás alá vonták, pornográfia vádjával. A festmények nem ekkor pusztultak el, hanem a szintén rendkívül széleslátókörű és befogadó SS által 1945-ben – természeten Klimt művészete is az „elfajzott művészet” kategóriájába tartozott számukra (mint úgy általában a legértékesebb XX. századi művek – bővebben itt vagy itt).

De hallgassuk meg ezt a pornográf, nyálcsorgató perverzet is, mit hozott fel mentségére: szerencsére semmit. Azon túl, hogy azt mondta, hogy akkor nem kér több állami felkérést, mert az állami cenzúrából köszi, de nem kell több, illetve megfestette válaszul ezt a kedves alkotást:

Gustav Klimt: Aranyhal (kritikusaimnak) (1901-1902)

A képek jelentése röviden, csak a miheztartás végett:

A Filozófián a sok tehetetlenül sodródó, magát nem olyan jól érző alak az emberiség – ez különösen zavarta a bírálókat, a századforduló pozitivista felfogásával ez nem volt nagyon összeegyeztethető. A középen felsejlő arc a misztérium, a lentről felemelkedő nő pedig a tudás.

Az Orvostudományon is sodródó, egymásba gabalyodó figurák vannak, ezek az élet folyóját jelképezik. A különálló meztelen nő lábánál egy csecsemő fekszik, ez az életet szimbolizálja (de milyen élet ez a céltalanul lebegő, teljesen kiszolgáltatott, meztelen emberkupacokkal?). Az élethez persze a halál is hozzátartozik, amit középen a csontváz képvisel. Az egyetlen tudatos, irányításra képes szereplő az előtérben látható Hügieia (az egészség istennője), kezében a gyógyítást jelképező kígyóval és egy kehellyel, benne a Léthé vizével (ugye az a görög mitologikus folyó, amibe Akhilleuszt is mártogatta az anyukája, így téve sebezhetetlenné őt). De ő hátat fordít az emberiségnek, látványosan szarik az ő nyomorult, megalázó sodródásukra. Na, ki szeretné ezt a festményt kitenni egy kórház falára, az orvostudomány szimbólumaként?

Jog: az (itt is meztelen) elítéltet fenyegetően veszik körül az Erinnüszök, a bosszú istennői, akik büntetésül egy hatalmas polip karjaiba taszítják a férfit. Fentről az Igazság, Törvény és Igazságosság istennői figyelnek – róluk már nem lehet ugyanazt a hozzáállást elmondani, mint Hügieiáról, inkább mintha teljesen impotensen, kívülállóként figyelnék a történteket. Csöbörből vödörbe. Még csak egy (2) szót fűznék az értelmezéshez: pszichoszexuális konfliktus.

Advertisements