Címkék

, , , ,

Eakins_The_Gross_Clinic

Thomas Eakins: A Gross Klinika (1875)

Eakins_The_Agnew_Clinic

Thomas Eakins: Az Agnew Klinika (1889)

Thomas Eakinst az amerikai realizmus legnagyobb művészének is szokás tartani, akinek két világhírű operációt bemutató alkotása nagy szerepet játszik abban, hogy a századforduló műtői hogyan jelennek meg ma a képzeletünkben. Gondolom, viszonylag ismert tény, hogy a ma is használatos angol „operating theatre”, illetve „operáció” szavak ebből a korszakból maradtak meg, amikor a műtét tényleg egy nyilvános előadás volt, amelyen orvostanhallgatók, családtagok, akárki részt vehetett. Sőt, maga a főorvos még magyarázott is a közönségnek, miközben nyakig véresen operált, tényleg mint valami cirkuszban. Ma már csak bizonyos egyetemi klinikákon lehet a galériáról megfigyelni, és persze sok más fejlemény is van a száz évvel ezelőtti állapothoz képest. Ami még ennél is érdekesebb, hogy a századforduló körül az orvostudomány hatalmas fejlődésen ment keresztül, néhány év alatt is drasztikus változásokat hozva. Ezek a különbségek már a két Eakins-kép között is észlelhetőek, melyeket 25 év választ el egymástól. (A témán kívül közös a festményekben, hogy a művészeti szakma viszolyogva fogadta őket, és folyamatos visszautasításban részesültek sokkoló realizmusuk miatt.)

A Gross Klinika a 70 éves Dr. Samuel D. Gross professzort és orvostársait mutatja be műtét közben, a Jefferson Medical College diákjainak gyűrűjében. A kép egyfajta tisztelgés a sebészet felemelkedése előtt, ugyanis korábban csak amputációs célokra használták ezt a tudományágat, gyógyításra csak ekkoriban, a XIX. század végén kezdték. A műtőasztalon valószínűleg egy fiatal fiú fekszik (bár a teste nem igazán kivehető), akinek az anyukája magába roskadva vár a főorvos mellett – ellentétben a méltóságteljes férfiakkal. Tehát érződik itt egyfajta feminin-maszkulin ellentétábrázolás is.

A második kép készültét számos világmegváltó innováció előzte meg. Először is, ekkoriban fedezték fel, hogy a bacilusok betegségeket okozhatnak, és hogy a fertőzések megelőzése kézmosás és fertőtlenítés útján elengedhetetlen minden orvosnak. (Semmelweis már a század közepén is mondogatta, hogy ez egy fontos dolog, de bizonyítékai nem voltak, és senki nem is hitt neki. Az ő élettörténete is nagyon izgalmas amúgy, de nem itt, nem most…) Ezzel összefüggésben elkezdték előírni a fehér munkaruha viselését a műtét során (ellentétben Dr. Gross műtőjével, ahol az orvosok még itt is úriemberek módjára frakkban operálnak – sőt, sokáig divat volt, hogy az orvos akkor menő, ha mindene vérfoltos, még az utcán is, hogy messziről látszódjon, hogy ő orvos), a steril eszközök, illetve a tiszta textíliák használatát minden betegnél. Új szakma is megjelent, a kép jobb szélénél egy nővér látható, míg az első képen csak orvosok voltak. Dr. Gross idejében még gyakorlatilag a főorvos csinált mindent, minimális asszisztenciával, míg Dr. Agnew-nál már egyenlőbb munkamegosztás látszik – van, aki pulzust mér, más az eszközöket adja, stb. Dr. Agnew-ék épp egy mellrákos nőt műtenek  – ennek is van amúgy gender-értelmezése, miszerint a műtőasztalon fekvő meztelen női test, ellentétben az őt körülvevő férfiakkal, a női kiszolgáltatottságot, elnyomást szimbolizálja. Még egy feltűnő különbség, hogy az Agnew Klinika sokkal világosabb tónusú a korábbi festménynél – ez is utal a higiéniai viszonyok fejlődésére, ehhez képest a Gross Klinika hangulata kifejezetten sötét középkor-szerű.

Egyébként az ábrázolt alakok mind a két festmény esetében konkrét személyek – az ilyen szakmai csoportképeknek régi hagyománya van a festmények körében, mely a XVII. századi Hollandiából ered. Az első ilyen a Dr. Egbertsz. anatómiai leckéjét bemutató mű:

Aert_Pietersz_Dr_Egbertsz_anatomia

Aert Pietersz.: Dr. Sebastiaen Egbertsz. anatómiai leckéje (1603)

Mind a három képen érződik, hogy a megrendelők célja nem utolsósorban a presztízs keltése, egyrészt a tudományág fontosságára való figyelem felhívása, másrészt pedig az ábrázolt személyek számára is fontos volt, hogy a neves főorvos társaságában, szakmájuk gyakorlása közben mutathassák be magukat.

Ha valakit érdekelnek a századforduló orvosi fejleményei, küzdelmei, vagy ha nem, csak szeretne egy jó sorozatot nézni, ajánlom a The Knicket (A Sebész), Steven Soderbergh rendezte.

Reklámok