Címkék

, , ,

berckheyde_tozsde_amszt

Job Berckheyde: Az amszterdami tőzsde (1670)

A XVII. század elején épült amszterdami tőzsde épülete belülről, kívül, a kép bal oldalán Merkúr (a kereskedelem istene) szobra látszik egy kicsit. A mai tőzsde így néz ki:

  • kívül:

amszterdam_tozsde_kivul

  • belül:

amszterdam_tozsde_belul

Az ekkoriban még eléggé fiatal intézmény alapjaiban a mai napig is keveset változott (néhány sajátos szabályozástól eltekintve, pl. nem lehetett állatot, gyereket bevinni, káromkodni, verekedni és hangosan beszélni). Kialakulása Hollandia felemelkedésének a kulcsa volt – felismerték, hogy a nagyszabású, sikeres tengeri hadjáratokhoz, majd a kereskedelemhez az kell, hogy megosszák a költségeket: már a kisebb vagyonnal is rendelkező polgárok részvényeket vehettek, majd ha sikeresen visszatért a hajó, a befektetésük sokszorosan profitált (már egy teli rakományból megtérült a hajó teljes felépítésének költsége!). A részvényekről lemondani nem lehetett, viszont tovább lehetett adni másoknak. Ebből az új módszerből nagyon sok szuperizgalmas dolog következhetett viszonylag hamar:

  1. Fejlett hajózási technikájuknak köszönhetően Hollandia sikeresen megnyert szinte minden tengeri csatát – a spanyolok, a britek, a franciák stb. ellen.
  2. A század elején a világ tengereinek 70%-át a hollandok uralták, szegények a század végére eléggé legyengültek, akkor már csak az 50% maradt nekik. A Jóreménység fokától egészen Indonéziáig kereskedtek mindenféle cuccokkal. (Mert megtartani már nem annyira akarták, csak meggazdagodni belőlük.)
  3. Kialakult egy nagyon öntudatos, stabil polgári réteg, és egy jól működő demokratikus köztársaság.
  4. Azzal, hogy megerősödött a gazdaság, a polgárság meg minden, elkezdett virágozni a kultúra – mivel volt rá fizetőképes kereslet, meg igény is arra, hogy megmutassák, milyen jó nekik. Csak az arany évszázad alatt kb. 5000 festő dolgozott Hollandiában, és szerény becslések szerint 5 millió, kevésbé szerények szerint 10 millió festmény született. Csak úgy mondom, hogy 1650-ben 1,9 millió ember élt itt. Tehát akkor mondjuk egy átlag négy fős háztartásra juthatott 10-20 kép, kitapétázhatták vele a lakást, vagy nem is tudom, hogy képzeljem el, tényleg.

Meghatározó tényező volt a tengeri kereskedelemben a Holland Kelet-Indiai Társaság, amely a világ első multinacionális vállalata és egyben első részvénytársasága volt, és a világ első igazi emblematikus logója volt az övék. Ő volt a főtisztviselője:

Govaert Flinck: Gerard Pietersz. Hulft (1621–1656), a Kelet-Indiai Társaság (VOC) főtisztviselőjének képmása

A portré körüli csendéleten látszik, hogy Gerard Hulft nem csak businessman volt, hanem egy rendkívül színes személyiség, akit köztisztelet övezett (a portrét sem ő rendelte amúgy, hanem egy tisztelője): a tárgyak szimbolizálják, hogy ezer dologhoz értett, legyen szó asztronómiáról, irodalomról, művészetről, hajózásról, botanikáról vagy kereskedelemről. Nem is csoda, hogy ilyen sokra vitte. Így gondolkodtak ám a hollandok, megbecsülték a tehetséges embereket, mert látták, hogy nem rossz az nekik sem, ha van köztük néhány ilyen.

Advertisements